Az elmúlt hónapban elmaradtam a blogom frissítésével, csak a fb-ra posztoltam, ezeket gyorsan bemásolom ide iis, minden kapcsolódik mindenhez, alapon...:)

Az első találkozásunkkor ügyfeleimnek azt szoktam mondani, hogy általában 5 alkalomra szerződünk. Nagyjából ez az az idő, ami egyes témák feldolgozásához szükséges, ennyi alkalom után „illendő” eljutnunk valahonnan, valahová. Mivel azonban minden eset egyedi, és mi is különbözőek vagyunk, nincsenek kőbe vésett szabályok. Lehet, hogy lezárnánk a folyamatot, de időközben új dilemmák törnek felszínre, új célokat kerülnek a látómezőbe, és folytatjuk a közös munkát. És olyan is lehet, hogy kevesebb találkozó szükséges. Van, hogy hamarabb kitisztul a kép, hogy csak pár lépéssel messzebbről kellett szemlélni az adott helyzetet, és megszületik az „AHA” érzés. Megerősítés, fókuszálás, priorizálás – sokszor „csak” ezek szükségesek ahhoz, hogy új perspektívából lássuk az életünket. A fentieket sosem a coach végzi, ugyanakkor egy coach számára nincs örömtelibb érzés megélni azt, mint amikor az ügyfele kisimul, mimikáján, arcvonásain, mozdulatain is tükröződik, hogy összeállt a kép, vágyak és választások összhangba kerültek, harmónia van. Ma ezt élhettem meg, kevesebb, mint öt alkalom után. Kicsit meg is hatódtam. Köszönöm!